preloader_img

Az ezüst jellemzői

Az ezüst jellemzői

Biztosan tudod, miről van szó, ha az ezüst szót meghallod. De vajon azt is tudod, hogy mi az ezüst jellemzői, és milyen területeken használják fel?

Ebben a blogban megtudhatod, ha tovább olvasol.

Az ezüst jellemzői miatt az egyik legrégibb idők óta ismeretes és használatos fém. Ékszereket és pénzt készítenek belőle szép fénye miatt, mely külső behatásoknak meglehetősen ellenáll. 

Az ókorban Kis-Ázsiában, Görögországban, a mai Spanyolországban, később a mai Erdélyben(Dáciában) bányászták a legtöbbet. Az ezüst egész a XVI. sz.-ig egytizedrészét érte az aranynak, ekkor azonban oly nagymennyiségű ezüst kezdett Dél- és Közép-Amerikából forgalomba kerülni, hogy az ezüst értéke egyre csökkent., 1800 körül már csak 15-öd részét érte az aranynak; 1850-től kezdve, mikor az Egyesült Államok ezüst termelése a lelőhelyek gazdagsága és a technikai berendezés tökéletessége folytán hirtelen megnövekedett, majd óriási arányokat kezdett ölteni, az ezüst értéke az arany 1/40-ére süllyedt. Ennek következtében Európában több néhányszáz éves bánya művelését is abbahagyták.

Az ezüst jellemzői

Az ezüst a természetben meglehetősen gyakori, színállapotban azonban ritkán található nagyobb mennyiségben, bár találtak már mázsás darabokat is a német Érchegységben és Norvégiában, Kongsbergben. Több ezüstércet ismerünk, a legfontosabbak> az argentit, mely 87% ezüstöt tartalmaz, főleg Mexikóban, Nevadában bányásszák; pyrargyrit, főleg az egyesült Államokban található; fakóérc v. tetraedrit. A legtöbbezüstöt is tartalmazó galenitből nyerik, mely 1% ezüstöt is tartalmaz.

Az ezüstöt a legnagyobb részt még ma is úgy nyerik ki, mint az ókorban. Az elv legalább is ugyanaz. A technika haladása csak a gazdaságosság javításában mutatkozik. Az ókorban kizárólag a „szárazutat” ismerték s a legáltalánosabb még ma is ez az eljárás. Ez abban áll, hogy az ólom tartalmú ezüstérceket ólommá redukálják, vagy ha nincsenek bennük eredetileg, akkor ólomérceket is adnak hozzá. A megolvadt ólom feloldja az ezüstöt. Ha lassan hagyják kihűlni, akkor először a tiszta ólom szilárdul meg. A szilárd ólmot szita szerű szerszámmal kiszedik s a könnyebben olvadó, ezüstben gazdagabb ötvözet marad hátra. Az ólmot azután forró levegővel, fújtatók segítségével oxidálják s mint a salakot lebocsátják, a tiszta ezüst pedig hátramarad. A XVI. sz.-tól kezdve használják az amalgámozó eljárást. Ez abban áll, hogy higannyal hozzák össze. A higany feloldja az ezüstöt. A higanyt azután ledesztillálva, megkapják a színezüstöt. Újabban az elektronikus eljárás kezd tért hódítani ott, ahol vízierők révén olcsó az elektromos erő.

A színezüst jellemzői: ez a legfehérebb fém. Keménysége a réz és az arany között van. Egy gramm ezüstből 1800 m. hosszú drótot lehet húzni. Olvadáspontja 1000 C˙. Kitűnően vezeti a hőt és az elektromosságot. A levegőn nem változik, csak a kénes gőzök (kénhidrogén stb.) feketítik meg. Finom por alakban fekete.

Ékszereken kívül az elektromos iparban használják. Kólóid állapotban a gyógyászatban, vegyületeit a fotográfiaiiparban alkalmazzák. Legnevezetesebb vegyülete az ezüst nitrát („pokolkő” „lápisz”).

Napjainkban az ékszeriparban legszélesebben körben használt az úgy nezezett sterling ezüst, vagy más néven 925 ezüst amely 92,5 % tiszta ezüstöt tartalmaz. 

Hozzászólás

* Név
* E-mail (nem publikus)
   Weboldal (honlap url http://)
* Megjegyzés
Írd be a kódot